Vásárlóinknak - Fogyasztói információk

A táplálkozási trendek világszerte megfigyelhető változása (a szükségesnél több energia- és kevesebb rostbevitel) mellett a lakosság egészségét nagymértékben befolyásolják az országonként eltérő élelmiszer-fogyasztási szokások. Azokban az országokban például, ahol az emberek asztalára rendszeresen kerül hal, jóval kevesebb a szívbeteg.
Fagyasztott gyümölcsök!


Miért is jobb a fagyasztott gyümölcs mint az idézőjelben a boltban található "friss gyümölcs"?

A cégünk által forgalmazott, távoli gyümölcsöket frissen, éretten szedik le a termőföldeken, majd hozzáadott édesítőszer és tartósítószer nélkül csomagolják és így jut el hozzánk, majd tőlünk a vásárlókhoz.

A boltban található "friss" gyümölcsöket a földeken még éretlenül szedik le és kényszerérlelésen mennek át, míg el nem jut hozzánk.

Ha megveszünk egy egész ananászt, le kell bontani a szélét róla illetve a közepét, a kemény részt is ki kell vágni ami nem csak, hogy erőszfeszítéseket vesz igénybe de sok része kárba veszik. A csomagolt ananászban ezek a melléktermékek már nincsenek benne, tehát amint kicsit kiolvasztottuk már fogyaszhatjuk is és a légzáró csomagolásnak köszönhetően sokkal tovább elállnak és tárolásuk is könyebb és gyorsabb.

Az olívaolaj élettani hatásai
  Ősi, misztikus hangulatot árasztanak az olajfa több száz éves példányai; az olívának rengeteg fajtája van. Az olívabogyó színe az érettséggel függ össze: fakózöld héja ősszel fokozatosan megváltozik, éréskor fényes barnára, kékesfeketére vagy feketére színeződik, és megpuhul. Fogyasztás előtt a termést 8-14 napig vízben áztatják, többszöri vízcserével a fanyar ízt adó csersavak eltávolítása céljából, utána pedig sós vízben tartósítják.
A hal egészséges
Felmérések bizonyítják, hogy a grönlandi eszkimók vagy a japán halászok között jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azokban az országokban – köztük hazánkban is –, ahol az emberek nem esznek napi rendszerességgel halat.
Történelmi búvárkodás
Az ókori Egyiptomban a halbőség hatalmas volt, olyannyira, hogy az emberek a halhoz olcsóbban hozzájuthattak, mint a kenyérhez. Igen sok halat fogyasztottak a középkori Európában is, mivel az egyház által előírt húsmentes napokon (szerdán, pénteken, szombaton és az ünnepeken) a húsfélék közül csak halat lehetett enni. Skóciában a XVII. században olyan sok volt a lazac, hogy a törvényi szabályzás értelmében még a szolgák étkeztetésében sem lehetett heti három alkalomnál többször lazacot adni.
Tápanyag-összetétel
A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető, magas víztartalma miatt azonban gyorsan romló táplálék. Kedvező energia- és zsír-, valamint átlag 15-20%-os fehérjetartalma  révén – megfelelő konyhatechnológia alkalmazása mellett – a testtömeg-csökkentő étrendekbe is jól beilleszthető.
A halolaj
A halolaj – a hal fajtájától függően, de jellemzően a tengeri halaké – kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz olyan ún. többszörösen telítetlen zsírsavakat (omega-3 zsírsavakat), melyek élettani szempontból rendkívül jelentősek. Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket az esszenciális zsírsavakat, így táplálékaink révén kell hozzájutnunk a megfelelő mennyiséghez.
Vitaminok
A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
Telítetlen zsírsav
Kevésbé ismert, hogy a sütés és főzés mellett a telítetlen zsírsavtartalom – és ezzel együtt annak a szervezetre kifejtett kedvező hatása – alapvetően nem csökken, valamint, hogy halolajokat nemcsak a friss halak tartalmaznak, hanem a feldolgozott haltermékek is. A tengeri halak közül a leggazdagabb telítetlen zsírsavforrás a makréla, a hazai édesvízi halak közül pedig a pettyes és fehér busa, valamint a kecsege.